Változatok

A művész egy-egy témát többféle nézőpontból is megjelenít, olykor tematikai, olykor pedig esztétikai szekvenciákként kezelve az egyes darabokat. Ezek az alkotások aztán egymással is kontextusba lépnek, kiegészítve és alakítva a korábbi műveket. Épp ezért nem meglepő, ha egy-egy korábbi kompozíciós megoldás vagy motívum önmagát is újraértelmezve, az újabb alkotások részévé válik.

Az 1992-ben készült Változat három darabján a monokromitás inkább csak illuzionisztikus összhang, hiszen az egyes művek részletei számos szín felhasználásával jöttek létre. Ezek a munkák abból a szempontból is különlegesek, hogy a művész egy szabályos szerkezetet teremtve, a kompozíciót 4×4 db különálló négyzetből építette fel. A 16 négyzetből tevődik össze a kész látvány, melynek egyensúlya az egyes részelemek elhelyezése miatt már az első pillanatban kimozdulni látszik. Mintha egy puzzle darabjait kellene a helyére tennünk, szinte felszólít a kép, hogy pásztázzuk és fejtsük meg rész és egész viszonyát.

A Töredékek esetében az üres papíron szinte lebegnek a finoman megrajzolt klasszikus motívumtöredékek, melyek a Változat sorozathoz hasonlóan a folytonos átalakulásra, az állandóság illúziójának megragadhatatlanságára reflektálnak. Érdekes megfigyelni, ahogy a puritán szín és formakezelés mellett ellensúlyként mindig megjelennek az erőteljesebb szín és formavilágot képviselő kompozíciók is. Ennek egyik példája 1994-ből A sötét anyag születése című alkotás, amelyen a felületet uraló fekete közegben alulról felfelé törő, árnyalatokban gazdag színhullámok nem ismeretlenek számunkra. A figurális és nonfigurális komponálás Sárkány Győző életművében egymást kiegészítve halad, s egyre inkább magától értetődővé válik e kettősség szerepe az egyes alkotások létrehozásában.

D. Udvary Ildikó művészettörténész