Misztikus vízió

A Misztikus vízió sorozatban a művész az oeuvrejében teljesen újnak számító kifejezési mód, a fotóművészet nyelvén szólal meg. Ebben a válogatásban vízbe helyezett arcok, antik színházi maszkok és egy szárnyas lény/angyal különleges metamorfózisának lehetünk tanúi. Az arc és a végtelen idő folyása – akár a víz – a művész nyelvi eszköztárának állandó jelzői. A patakban fekvő képmások, álarcok vonásait, mimikájuk változásait, kifejező erejét sokféle hangnemben és színmodulációban módosítja a folytonosan áramló víz fodrozódása, a kavicsok, kövek textúrája, a beeső fény tükröződő csillogása, az emberi élet útján átélt különféle hatások, érzelmek és az idő múlásának torzításaira is utalva.

A színházi maszkok – mára már homályba veszett – titokzatos vonzerejére is reflektál a művész a vízbe merült tárgyak többféle változatban történő megjelenítésével. A különféle fény és színhatások alkalmazása más szempontból a mai színházi szcéna mesterséges varázslataira is reflektál. Bár ezeket a vízbemerült képmásokat/maszkokat egy adott pillanatban változatlannak véljük, hosszabb idő távlatában egyre nagyobb átalakuláson, mágikus metamorfózison esnek át.
Sárkány Győző megfogalmazásában a víz az idő szimbólumaként is értelmezhető, melynek szüntelen mozgása, megragadhatatlan formákat alkot és olt ki kozmikus nemtörődömséggel. Ahogy József Attilánál olvashatjuk: „a művészet mint hordozó mindig ugyanaz, minthogy pedig a változást hordozza egyben mindig más…”

D. Udvary Ildikó művészettörténész