Sárkány Győző kötetében közel harminc kis fejezetcímet, fejezetet találunk, melyekre felfűzhető munkássága láncolata. E címek között vannak konkrétabbak és vannak elvontabbak, melyek köré (alá) erősebb vagy lazább kötődéssel kapcsolódik egy-egy tematika, annak képi dokumentációja. A képlet az elvontabb megfogalmazások közé tartozik. A szóról talán először a matematikai, geometriai, kémiai ábrázolatok jutnak eszünkbe, s ha jelképesebben értelmezzük, akkor sajátos sűrítményeknek tarthatjuk őket, melyek valamit összefoglalva jeleznek, s melyeket aztán talán egy más nyelvezetben bonthatunk ki a maguk és magunk gyakorlatában.
A képletek összefüggéseket tárnak fel, s írják le, jelenítik meg ezeket, melyeket nem mindenki ért meg, melyek értelmezéséhez, feloldásához sajátos képességek, tudás, érzék, tapasztalat szükségeltetik. Különleges egybefogó körülmény, hogy a kiadvány ebben a részében a művész szita-technikával készített nyomatokat tesz közzé, amelyek munkásságának egy speciális területére utalnak. Kiemelkednek a hozzá amúgy közel álló ábrázolások sorából, s jelrendszere így lesz alkalmas megközelíteni például a sztratoszféra vagy a légvonal, emberi szem számára nehezen érzékelhető jelenségeit. Az alkalmazott technika lehetőségeit jól kihasználva grafikai és festői eszközöket alkalmazva születnek meg atmoszferikus művei.
Gesztus és geometria, vonal és folt, horizontális, diagonális és vertikális, tér és sík, rész és egész, struktúra és organizmus összefüggéseit tárja elénk a művész artisztikus megoldásokkal, majd a Beatles 1968-as legendás dala címét és hangulatát inspirációnak tekintve – több, mint két évtizeddel a mű megszületése után – hozza létre, szinte expresszív, irányt is mutató képi látomását. A képlet művé lett.
Feledy Balázs művészeti író
